Mi a logopédia?
Kommunikációs (hang, beszéd-, nyelvi-) zavarok megelőzésének, diagnosztikájának, terápiájának a tudománya.
A kommunikáció szerepe napjainkban igencsak felértékelődött.
A nyelvtanilag helyesen megformált, jól érthető, tiszta beszéd, valamint más emberek megnyilvánulásainak a megértése megkönnyíti az életben való boldogulásunkat. Hozzájárul az akadálymentes önkifejezéshez, a hatékony információcseréhez, a sikeres tanuláshoz, a társas kapcsolatok kialakításához, az önérvényesítéshez, az egészséges énkép és önbizalom megalapozásához.
A zavartalan beszédfejlődés elképzelhetetlen beszélő környezet (megfelelő beszédpélda/beszédminta) nélkül.
A szülők nagymértékben támogathatják gyermekük kommunikációs képességeinek alakulását, ha minél több minőségi időt töltenek szeretetteljes odafordulással, s a dajkanyelvet, gügyögést kerülve, tisztán, helyesen beszélnek, sokat mondókáznak, mesélnek, énekelnek, játszanak és beszélgetnek gyermekükkel úgy, hogy közben a csemete jól láthassa a felnőtt szájának és a nyelvének mozgását.
Optimális esetben 4,5-5 éves korra kialakul a szép tiszta hangképzés.
A leggyakoribb gyermekkori beszédhiba az artikulációs zavar (pöszeség), amely kezelés nélkül a későbbiekben – az olvasás- és írástanulás területén – akár tanulási nehézségeket, iskolai kudarcokat is okozhat.
A hanghibák korrigálása éppen ezért válik hangsúlyossá nagycsoportos korban.
Mikor érdemes logopédushoz fordulni?
Ha a gyermek:
- szókincse 2 éves korában nem éri el az 50 szót,
- fejlődése megreked,
- hangutánzó szavakkal, szótöredékekkel fejezi ki magát,
- nem használ két szavas mondatokat,
- szókincse lassan bővül,
- beszédértése gyenge,
- nem szereti a meséket,
- beszéde nyelvtanilag helytelen,
- beszéde nehezen érthető,
- sok hangzóhibája van és már nagycsoportoskorú,
- beszéde akadozó vagy túl gyors,
- levegővétele beszéd közben szabálytalan,
- hangszíne rekedt, fátyolos,
- szájon át lélegzik, nyelvét nyeléskor a fogsorához nyomja,
- iskolás korában olvasási, írási, helyesírási vagy számolási gondokkal küzd.
Mit csinál a logopédus?
A beszédben „akadályozott” gyermekekkel, felnőttekkel logopédus foglalkozik, aki képes szakszerűen felmérni a beszédállapotot és megállapítani az esetleges beszédhibákat.
Terápiás, tanácsadói munkát is végez, amely során segít korrigálni a kommunikációban jelentkező eltéréseket, ezzel gátolva azoknak a rögzülését és a másodlagosan kialakuló tünetek (pl.: beszédfélelem, iskolai kudarcok, olvasási, írási, számolási zavarok) megjelenését.
A logopédiai terápia (azaz a fejlesztő foglalkozások) tartalma teljes mértékben egyénre szabott, időtartama pedig egyénenként eltérő lehet.
Ez a tevékenység nagyban hozzájárul a beiskolázás előtt álló gyermekek optimális fejlődéséhez, az iskolai tanulmányok zavartalan működéséhez.
Ezért fontos, hogy az érintettek mielőbb megkapják a számunkra szükséges logopédiai segítséget.
Miben tud segíteni a logopédus?
Artikulációs zavar
A hangok ejtésében észlelhető változás. Ide soroljuk a hangok cseréjét, amikor más hangot ejt a gyermek/felnőt az adott hang helyett (pl. ö-o, s-sz), de a hangok torz képzését is, amikor a nyelv nem a megfelelő helyen ér a fogakhoz vagy a szájpadláshoz az adott hang ejtésekor.
Nyelvlökéses nyelés
Egyre gyakoribb probléma. A nyelés folyamatában alakul ki valahol eltérés. Minden eset egyedi, de a lényeg minden esetben az, hogy megváltozik a nyelés mechanizmusa, így eltolódnak az erőviszonyok a szájtérben és a kemény szájpad helyett a fogakra, illetve az állkapocsizületre tevődik át a nyomás, minek következtében fogazati és izületi anomáliák alakulnak ki.
Megkésett beszédfejlődés
Három éves kor után beszélünk megkésett beszédfejlődésről, ha a kisgyermek nem kezdi el mondatokban kifejezni magát és a beszédet használni elsődleges kommunikációs eszközként. Nagyon ritkán kezdek terápiát ezen a területen, mert a tapasztalataim azt mutatják, hogy ilyenkor inkább egy állapot feltérképezésre van szükség, mely felöleli az anamnézis felvételét, mozgásállapotfelmérést és a játéktevékenység, anya-gyermek kapcsolat megfigyelését is. Nagyon fontos kizárni az organikus okokat és ha mégis terápiát indítunk, akkor azt szülővel közösen végezzük.
